Az úgynevezett utazózoom objektívek fényképész körökben nem számítanak nagy elismerésre, mivel mai napig keserű előítéletekkel kell megküzdeniük. Részben van ennek valóságalapja, hiszen a régebbi, nagy gyújtótávolságot átfogó optikák tényleg katasztrofális képminőséget nyújtottak, mára azonban olyan lencsék kerülnek a boltok polcaira, melyek minősége megközelíti a kis zoom átfogású tárasakét. Sőt!
Vajon a 16-300 mm-es rázkódáscsökkentővel is felszerelt objektív megéri a pénzét? Mindez, és, hogy milyen a képminősége más objektívekkel szemben, kiderül a cikkből!
| További hírekért, érdekességekért, tesztekért keresd Facebook oldalunkat! |
Az objektívet a Tripont Kft ajánlotta fel tesztelésre, amit ezúton is köszönök nekik! A Tripontnál 189 901 ft-ért vásárolható meg a Tamron 16 – 300 mm-ese, melyből most 20 000 ft pénzvisszatérítés is jár!
A Tamron különösen kitett magáért, hiszen bámulatosan nagy átfogást ígér roppant kedvező árért. Az objektív 16 lencsetaggal rendelkezik, mely magába foglalja a három öntött aszférikus lencsetagot, a két LD (alacsony szórású) elemet, és az UXR (Ultra fénytörési index) üveget is. A típusnév kialakításakor törekedtek arra, hogy minél kecsegtetőbb legyen széles felhasználói rétegek számára, ezért még a Macro jelzőt is megkapta, ami a valóságban 39 cm-es közelpontot jelent, 300 mm-nél 1:2,9-es nagyítással. Úgynevezett Piezo Drive rendszerű a fókusz mechanizmusa, ami tényleg halk és tapasztalataim alapján pontos is. Továbbá: a rázkódáscsökkentő (VC – Vibration Compensation) segít csökkenti a bemozdult képek számát, így kézből fényképezve is élesebb képeket kaphatunk. Ennyit dióhéjban, következzenek a részletek!
Kézbe fogva
A viszonylag könnyű optika (504 g) felépítése abszolút megfelelő az árához viszonyítva (189 00 ft a Tripontnál), a műanyag házat fém bajonett zárja, minőségi érzetet adva. Manuális fókuszálásnál pedig nagyon jön jól, hogy a Tamron mérnökei elhelyeztek az objektíven egy skálát is, hogy még pontosabban belőhessük az élességet. Az objektív hossza a gyújtótávolság növekedésével is növekszik, de mérete így sem lesz zavaró.
Az objektívhez vásárláskor kapunk a dobozban egy napellenzőt is, így azt már nem kell külön vásárolnunk hozzá. Ha mindenképpen kiegészítőket akarunk venni a Tamron 16-300-ashoz, akkor azt 67 mm-es szűrőkkel tehetjük meg.
Zoom átfogás
Utazózoom objektívet – ahogy a neve is mutatja – azoknak tervezték elsősorban, akik gyakorta keresik fel a világ érdekes, szép helyit és azokat tükörreflexes gépük segítségével szeretnék megörökíteni úgy, hogy eközben nem cserélgetnek folyton objektívet. Persze, a fotózásba éppen belecsöppenő felhasználóknak is jó ajánlat egy ilyen optika, hiszen lefedi a gyakorlatban használt látómező kb. 80 %-át. Én egy Canon 70D-n próbáltam ki a Tamron 16-300 mm f/3.5-6.3 di ii vc macro objektívet, így a gyújtótávolsága 25, 6 mm-től 480 mm-ig terjed, ez 18, 8-szoros zoom átfogást jelent. Az alábbi képeken jól is látszik ez!
Élesség
Olyan paraméter az élesség, amivel nem igazán lehet vitatkozni, egy tesztkép 100%-os nagyításban megmutatja ezt a fontos tényezőt.
A teljes gyújtótávolságot megnéztem, hogy milyen eredményt produkál a Tamron mindenese. Összegészét tekintve pozitív élményt nyújtott az optika: nagylátószögnél is, és elhagyva a legkisebb gyújtótávolságot, még a lehető legkisebb blendénél is elfogadható, jó képeket alkotott. Tovább rekeszelve pedig egészen jó, éles képeket tudtam vele lőni.
Széles látószögnél
Saját benyomásaim alapján elmondhatom, hogy igazán éles 16 mm-en, f/11-es rekesznél lesz az objektív. Tágabb rekeszen sem vészes a kép közepe, némi utóélesítéssel pedig korrekt képet is kaphatunk. A kép szélei felé haladva tág rekesznél folyamatosan lágyul a rajzolata, de ez a lágyulás is csökken f/11 körüli tartományig szűkítve a blendét. Sajnos f/22-nél – mint ahogyan a szemléltetőkép is mutatja – meglehetősen visszalágyul az élessége.
| 16 mm, f/3,5
|
| 16 mm, f/5
|
| 16 mm, f/9
|
| 16 mm, f/11
|
| 16 mm, f/16
|
| 16 mm, f/22
|
Nagyobb gyújtótávolságnál
16 mm-et elhagyva az az érzésem, hogy tovább javul a képélesség, az alábbi képet, a 100%-os képkivágással együtt érdemes szemügyre venni, hiszen 28 mm-en, f/4-nél tökre jó élességet kapunk. 
|
| F/11-es rekeszen, 30 mm-en alig lehet belekötni az élességbe:
|
| 50 mm-es fókusztávolságnál is teljesen elfogadható élességű képet kapunk. Itt a rekesz értéke: f/5 volt.
|
| Ez a felvétel 103 mm-es gyújtótávolsággal készült f/5, 6-os rekeszen. Jó teljesítményt nyújt itt is a 16-300 mm-es objektív, hiszen a fókuszpontban lévő cserepek, a 100%-os kivágáson meglehetősen élesnek mondhatók.
|
| 200 mm-nél járunk és f/6, 3-as rekesznél, a tárgytávolság körülbelül 60 méter volt. A kis Suzuki kontúros, nincs jele nagy életlenségnek.
|
| 300 mm-en, f/6, 3-as rekesszel:
|
Torzítások
Kromatikus aberráció
Többfajta gyújtótávolságnál is megvizsgáltam az objektívet, ennek tapasztalatában mondhatom, hogy a jelenség leginkább 200 mm-től kezd megjelenni és felerősödik 300 mm-en tág rekesznél. Nagylátószögnél is jelen van a kromatikus aberráció, de korántsem olyan érzékelhető mértékben, mint a 300 mm-en. Kistele esetén a kromatikus aberrációt szerencsére nem sikerült előcsalnom. Mértéke minden tartományban rekeszeléssel kis mértékben csökkenthető.
16 mm, f/6,3. Leginkább a kép szélein figyelhető meg zöld és bíbor színekben a kromatikus aberráció, azonban ez nem igazán zavaró mértékű.   |
| Ez a fotó is 16 mm-en, f/6,3-as blendénél készült. Jelen van, de mértéke nem számottevő.
|
| 73 mm, f/5-ös rekesz. A nagyon kontrasztos, fényes helyeknél sem tudtam a kromatikus aberrációt kihozni az objektívből.
|
| 300 mm, f/6, 3. Sötét és fényes objektumok találkozásánál eléggé felerősödik a jelenség, a bíbor és a zöld elszíneződések sajnos jól megfigyelhetők a képen.
Pár kattintással kiszedhető a kromatikus aberráció:
|
Vignettálás
A peremsötétedés a teljes zoom tartományban jelen van, tapasztalataim azt mondatják, hogy nagylátószögnél és 300 mm-es tele állásnál erősödik fel igazán. A köztes tartományokban, 35 mm-től 150 mm-ig mértéke csökken a két szélső értékhez képest. Rekeszeléssel azonban mérsékelhető a vignettálás minden gyújtótávolságnál.
A tesztfotókat most is hétköznapi, valós körülmények között lőttem, így jól látható, hogy tiszta, kék égboltnál milyen peremsötédesékre kell számítani az objektívvel fényképezve.
16 mm, f/3, 5
103 mm, f/5,6
110 mm, f/32
173 mm, f/6, 3
300 mm, f/6, 3
|
Torzulások
A hordótorzítás jelensége előfordul közeli, egyenes vonalú tárgyaknál 16 mm-en, ez azonban a valóságban közel sem ilyen szembetűnő, mint itt az alig másfél méterről készült, üvegtéglás fotónál. Meg amúgy is: ki akar ilyen közelről üvegtéglákat fotózni, vagy bármi hasonlót?
Ez a kép már sokkal valósághűbb! A tőlem kb. 25 méterre lévő “csodás” lakóépület vonalainál látható a gyakorlatban is, hogy mit okoz a kis mértékű hordótorzítás, és az is, hogy egy egyszerű eljárással korrigálva miként módosul a kép. Igaz, utómunkánál értékes részek veszhetnek el.
Fókuszálás
A fókuszálást egy piezoelektromosság elvén működő motor végzi, ami szerintem megfelelő sebességgel teszi a dolgát, mind a keresőben, mind az LCD-panelen bemérve az élességet. Hangja sem zavaró működés közben. Külön öröm, hogy ha úgy ítéljük meg, hogy nem jól mérte be az objektív a fókuszt, akkor manuálisan utána tudunk állítani.
A tesztképeket visszanézve megállapítható, hogy nem volt probléma az élességi pont megtalálásával, nem találkoztam front vagy back fókuszos képpel szerencsére.
Háttérelmosás
Úgy érzem, fantasztikusat sikerült alkotnia a Tamronnak, meglehetősen gusztusos lett a háttérelmosás, lágy, krémszerű mivoltával, mindezek mellé szép bokeh-val!
Hosszú záridős felvételek este
| További hírekért, érdekességekért, tesztekért keresd Facebook oldalunkat! |
Ha azt szeretnénk elérni, hogy szép csíkokat húzzanak az autók, érzékeltetve egy nagyváros forgalmát az esti órákban, akkor rendszerint lerekeszeljük az objektívet. Ilyenkor azonban kellemetlen csalódás érheti a fotóst, mert rettenetesen csúnya csillogásai lehetnek a lámpáknak. Szerencsére a Tamron itt is szépen teljesít. Ízléses formájú a lámpák csillanása.
Makrózás
Ugyan az objektív típusjelzésében benne van a Macro név, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy valóságos makró objektívvel találkozunk személyében, ugyanis a 1:2.9 nagyítás nem rossz, de ahhoz, hogy ténylegesen makróobiról beszélhessünk egy 1:1-es leképezési arány szükségeltetik. Mindenesetre, amit produkált a tesztelt optika közeli tárgyak fényképezésénél, az cseppet sem rossz, főleg, ha figyelembe vesszük a 39 cm-es közelpontot is.
A rázkódáscsökkentő működése
Próbáltam minél extrémebb feltételek elé állítani a Tamron ultrazoom-ját, így 1/80-as záridővel 300 mm-en próbáltam ki, ami azért eléggé aljas húzás volt a részemről, de még így is hozta a formáját! Kikapcsoltam a VC-t, és úgy is készítettem – hasonlóan kézből fotózva, ugyanolyan beállításokkal – fényképet. A két képet összevetve megállapíthattam: tényleg jól működik az objektíven a VC!
Összehasonlítás
Egy valós körülmények közt készült tesztet akartam összeállítani, úgy, hogy eközben megnézem hasonló gyújtótávolságokon a kisebb zoom átfedésű objektíveket. Az összehasonlításhoz többek közt használtam a Canon 10 – 18 mm-es objektívét, a 18-55 mm-es kitobjektívét, az 55-250-esét, galád módon becsempésztem a 70 -200-as, L-es széria f/4-esét (stabi nélküli), továbbá egy Sigma 18-35 mm-est is bevetettem a Tamron régebbi 18 – 200-asa mellett. Az eredményeket mindenki láthatja itt, leggyatrábban a Tamron 18-200-asa (ez a verzió már nem kapható) szerepelt, de a 16-300-as szemmel láthatóan egészen szép eredményeket ért el, a Canon alapobijaival simán versenyre kel élességben is. Természetesen nem éri el az L-es optika szintjét, de közel sincs annyira leszakadva tőle, hogy az asztal alá alázta volna. Sőt!
A fotókat a legtágabb rekeszekkel készítettem mindegyik objektívnél.
Összegzés
| További hírekért, érdekességekért, tesztekért keresd Facebook oldalunkat! |
Őszintén szólva féltem a teszttől, tartottam attól, hogy egy jóindulattal sem elfogadható minőségű objektívet kapok kipróbálásra, de szerencsére hatalmasat csalódtam, nagyon pozitívan. Egy tökéletesen használható utazózoom objektívet ismertem meg, ami ugyan nem éri el a prémium objektívek szintjét, de teljes mértékben partiban van például a Canon kitobjektíveivel, ráadásul nagyobb látószöget is fed le. Ami bosszantott benne az a kromatikus aberráció nagy teleállásban, azonban egy pár kattintásos utómunkával az is könnyen eltávolítható, mint az enyhe hordósság 16 mm-en. A VC-t is dicséret illeti, a háttérelmosás kellemes, krémes jellege pedig tényleg lenyűgözött. Szóval, aki sokat utazik, és nem szeret objektíveket cserélgetni, vagy most csöppen bele a DSLR-ek világába, nekik tudom ajánlani ezt az optikát, nem fognak csalódni benne!
Az objektívet a Tripont Kft ajánlotta fel tesztelésre, amit ezúton is köszönök nekik! A Tripontnál 189 901 ft-ért vásárolható meg a Tamron 16 – 300 mm-ese, melyből most 20 000 ft pénzvisszatérítés is jár!