A természetfotósok és a kültéri sporteseményeket fotózók számára elengedhetetlen, hogy legyen egy jó messzelátó optikája. Oda nem elég a 70-200-as, ahhoz, hogy a vadat vagy a vetődő kapus mozgását 50 méterről is olyan közelségbe hozzuk, hogy az élvezhető, kivehető legyen, oda kell a nagy gyújtótávolság! A Tamron ehhez kínálja a 150-600 mm-esét, aminek amúgy most jött ki az új változata. Mi a még a jelenleg futó szériát teszteltük a Tripont jóvoltából, a legújabbról itt lehet olvasni.
Na, nem az az objektív, amit egy családi kiránduláshoz magunkkal ajánlatos vinni, hiszen súlya, mérete inkább arra ösztökéli a tulajdonosát, hogy fix helyről, lesből keresse fotóalanyát! Mondjuk biztos, hogy sokan arra gondolnak, hogy egy nyaralás alkalmával túrázva, például egy dombtetőről milyen klassz közeli képet lehet lőni a távoli templom tornyáról vele, de bizton állíthatom, hogy a nagyjából kétkilós (1951 g) optikát a majdnem egykilós vázzal a nyakban cipelni nem egy túl nagy móka. Ráadásul a levegő optikai hatásaival is kell számolni, ha ilyen jellegű fotókat akarunk lőni! Szóval nem az objektív a hibás, ha a távoli kis templom vonalai elmosódottak lesznek!
Az objektív mind full frame-en és mind APS-C-s vázakon is működik. A gyártó Canonra, Nikonra, Sonyra (A bajonettes) kínálja a nem túl fényerős(nek tűnő) (f/5-6,3) 13 csoportba rendezett, 20 lencsetagból álló objektívét. Gyors és precíz ultrahanggal működő autófókusz rendszerrel láttak el a fejlesztőmérnökök (USD), és emellett korszerű lencsebevonatokat is kapott (eBAND), melyek jelentősen csökkentik a nem kívánatos fényvisszaverődéseket okozó tükröződéseket és szellemképeket – azt látni is fogja a kedves Olvasó a későbbiekben!
Az objektív felépítésén érződik, hogy nem puhány, számítógép előtt Photoshop-olgató, okoskodó nethuszároknak építették, hanem olyan fickóknak, akik ha kell a derékig érő vízbe is bemennek egy jó képért, vagy nem kapnak agybajt, ha kicsit odaverődik a strapabíró műanyag tubus fényképezés közben. Érződik a felépítésén, hogy bírja a gyűrődést, nincsenek benne lötyögő alkatrészek, béna illesztések, klappol rajta minden rendesen! A fém bajonett a végén, vagy a távolságmérő is arról tanúskodik, hogy minőségi terméke ez a Tamronnak!
Találunk még rajta három kapcsolót is: 1.) a fókusztávot szabályozhatjuk (15 m és a végtelen közt, vagy a legkisebb közelpontja, 2,7 m és a végtelen közt) 2.) AF vagy manuálfókusz közt válthatunk 3.) Be és kikapcsolhatjuk a stabilizátort.
Ami nagyon fontos, hogy a már gyárilag rendelkezik egy körbeforgatható állványbemenettel, amit természetesen ki is próbáltam és kiválóan jól meg is tartja a súlyos és eléggé hosszú objektívet!
Amikor először a kezembe vettem, arra voltam kíváncsi, hogy “milyen messze lehet vele lőni”! Alapvetően ez egy rendkívül gyermeteg dolog, de gondolom sokakat izgat! Nos, nézzük csak:
Mondjuk szabad szemmel semmit nem lehet az infotáblából kivenni, ahhoz egy-két méterre kell megközelíteni, mert eléggé apró betűkkel van szedve a tábla, ami tőlem 50 méterre volt.