Gyakorta hallom ismerőseimtől kérdésként, hogy nem értik miért cseréljük le mi fotósok bizonyos idő után a fényképezőgépeinket, mikor semmi bajuk, tökéletesen működnek! Fényképezni meg ugyanúgy jól tudtál a régebbivel is – fűzik hozzá a meggyőzés teljes erejével!
Sajnos ők nem értik azokat a technikai kulcsszavakat, amiket ilyenkor elmondana egy fényképész, hogy miben jobb, különb a mostani gép, mint az előző! Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a Sony Alpha Rumors arról pletykálkodik, hogy új generációs érzékelőket fejleszt a Sony, ami nem 14 bites formátumban menti majd a RAW képeket, hanem tömörítetlen 16 bitesben, vagy tömörített 21 bitesben. Ez pedig nagyon leegyszerűsítve azt jelenti: nagyobb dinamikájú képeket lehet így előállítani! A fotósoknak ez hatalmas segítség lehet, hiszen számos olyan valós helyzet van, amikor extrém nagy dinamikakülönbségeket kell áthidalni. Például egy esküvő alkalmával, mikor pont a menyasszony ruhájára süt a Nap, de a háttér és az előtér viszont jelentős árnyékban van. Ebben az esetben “életet menthet” a RAW, hiszen tág határok között van lehetőségünk módosítani a csúcsfényeket, árnyékos területeket. Ha a Sony fejlesztése valóra válik még magabiztosabban tudjuk az ilyen extrém szituációkat utófeldolgozás során megoldani!
Szóval a bevezetőben írottakra visszatérve: a fejlődő technika egyre inkább lehetővé teszi, hogy az újabb és újabb gépek szenzorai már-már megközelítsék azt a dinamikatartományt, amit mi emberek a szemünkkel érzékelünk!
Akit részletesen érdekel a szenzorok működése, bitmélysége és ezek haszna a képalkotásban, azok itt egy remek összefoglalót olvashatnak róla!