A Kossuth-díj számomra a legmagasabb kitüntetés, életpályámnak talán ez a csúcsa (…), a betetőzése annak, amit az elmúlt hatvan évben csináltam” – fogalmazott Keleti Éva fotográfus, aki szerdán vehette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.
Keleti Éva a magyar vizuális kultúra egyik meghatározó szereplőjeként elsősorban a hazai színházi élet kulisszák mögötti világának dokumentarista stílusú, valósághű megörökítését szolgáló, példaértékű szakmai alázattal végzett művészi munkája elismeréseként kapta a díjat.
A fotóművész elmondta, hogy az elismerés híre teljesen váratlanul érte, mert “az ember 85 éves korában már nem számít arra, hogy ilyen magas kitüntetést kapjon”.
Mint felidézte, szakmai pályafutása a Magyar Távirati Irodánál és az MTI Fotószerkesztőségének elődjénél, a Magyar Fotónál kezdődött. [perfectpullquote align=”full” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]”Huszonöt évet dolgoztam az MTI-nél, ez életemnek talán a legszebb korszaka volt, mert itt tanultam meg a fotográfiát, az emberekkel való kapcsolatteremtést és a kollegialitást”[/perfectpullquote]
– emlékezett.
Mint hozzátette, kezdetben elsősorban a fotográfia sokszínűsége fogta meg, az, hogy a fotográfus olyan helyekre is eljut, és véleményt nyilváníthat a fényképezőgépével, ahová másként nem kerülhetett volna.
Keleti Éva a fotográfiának köszönhetően taníthatott Indiában, de ugyanilyen nagy élmény volt számára például Kocsis Sándor egyik ollózós góljának megörökítése. Nagyon sok mindent lehetett és kellett az MTI-ben csinálni – idézte fel a fotográfus, aki a sporttól a politikáig gyakorlatilag minden témában dolgozhatott a nemzeti hírügynökségénél.
Keleti Éva legkedvesebb felvételei között tartja számon az úgynevezett Eksztázis képet, melyen egy sötét bőrű táncosnő hófehér ruhában szinte repül a néző felé, de hasonlóan emlékezetes számára az a fotó is, amelyen Tímár Józsefet örökítette meg Az ügynök halálában. [perfectpullquote align=”full” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]”Ide sorolom azokat a művészportrékat is, amelyeket sikerült úgy elkészítenem, hogy a fényképezőgépemen keresztül megismerhettem például Fülöp Viktort, Kálmán Györgyöt, Avar Istvánt, Béres Ilonát, Szilágyi Tibort és Törőcsik Marit” [/perfectpullquote]
– mondta el.
Keleti Éva fiatalon elhatározta, hogy hatvan éves korában leteszi a fényképezőgépet, ezt követően sem szakadt el azonban a fotográfiától: fotóügynökséget alapított, kiállításokat szervezett, könyveket szerkesztett, tanított.
A fotográfusnak nemrég zárult a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítása, amely április közepétől a balatonfüredi Vaszary-villában lesz látható, majd ősszel íróportréiból nyílik tárlat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.